Carbon farming - A szénmegkötő gazdálkodás alapjai
A "carbon farming" egy nem is oly régi fogalom, mely egyre inkább ismertté válik a regeneratív talajgazdálkodás követőinek körében. A nemzetközi szakirodalom egyre többet foglalkozik a kérdéssel, bár túlnyomórészt üzemi méretekben, szántóföldi kultúrákban foglalkoznak a "carbon farming" jelentőségével. Mi ebben a cikkben szeretnénk bemutatni, hogy mit is jelent pontosan ez a fogalom, és hogyan lehet kiskerti körülmények között is mindent megtenni az egészséges szénciklus fenntartásáért. Vegyszermentes vitorlákat fel, és ismerjük meg a szénmegkötő gazdálkodás alapjait!
A carbon farming jelentése
A már sokat emlegetett carbon farming tulajdonképpen megfelelő széngazdálkodást, egészséges szénciklust és szénmegkötő gazdálkodást jelent. A lényeg szén és egyéb biogén (élethez feltétlenül szükséges, a szerves élet alapjait alkotó) elemek körforgásának biztosítása. Ahhoz, hogy ezt megértsük, egy kicsit vissza kell mennünk az alapokhoz...
A szén az élet alapja
A földi élet szénalapú. Azaz, minden szerves élőlény testének felépítésében ez az egyszerű elem vesz részt, a nitrogén, oxigén és a hidrogén mellett. A szénnek vannak olyan kémiai tulajdonságai, amelyeknek köszönhetően számos más elemmel képes kapcsolódni, molekulát és vegyületet alkotni. Kis mérete ellenére egyszerre 4 kovalens kötést képes kialakítani, és tetraéderes szerkezetet felvenni, valamint gyűrűt, láncot képezni, melynek köszönhetően hatalmas variancia rejlik benne. Szerves vegyületeink szén alapú vázat tartalmaznak.
Gondoljunk csak arra, hogy mi történik mindennel, ha elég...csak szén marad utána.
A szén a növények életében
A következő lépés, amit át kell gondolnunk, a következő: A növények a nap energiájának segítségével vízből és szén-dioxidból állítanak elő szőlőcukrot és (csak úgy mellékesen) oxigént.
Leegyszerűsítve:
6CO2 + 6H2O + fényenergia = C6H12O6 (glükóz) + 6O2
A kapott glükóz, azaz a szőlőcukor egy szén alapú szerves vegyület, amit a növény saját sejtjeinek működtetéséhez és felépítéséhez használ el. Tehát, szenet épít be.
Így azt már látjuk, hogy a légköri szén-dioxidot a növény felveszi, megköti, és oxigént termel. Ez a folyamat azonban folyamatosan visszafelé is lejátszódik.
A Földön minden élőlény (néhány baktériumtól eltekintve) a sejtlégzés folyamán szén-dioxidot bocsájt ki. Ebből láthatjuk, hogy e két folyamat egymás mellett és egymással szoros összefüggésben létezik. Ami szén az élő szervezetbe kerül közvetlenül, vagy közvetve a légkörből, az vissza is tér oda.
Kép forrása: Wikipédia
A széngazdálkodás fontossága
Az előbbiekben nagyvonalakban lefestettük, hogyan néz ki a szénciklus. Miért is fontos ez a növénytermesztés szempontjából? Azért mert a szénnek a talajban van a legjobb helye. Nyilván, a légkörben is van egy aránya, ami többé-kevésbé állandó, de a célunk az, hogy a talajban minél több szén legyen.
Hallottunk már nagyon sokat az üvegházhatásról, klímakatasztrófáról, talajpusztulásról. Ezek a jelenségek igen szoros összefüggésben vannak a szénkörforgás zavarával. Gyakorlatilag a termőtalajaink megőrzését a szénciklus megértésével és támogatásával kellene kezdenünk.
Karbonsemlegesség
A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a légkörbe kibocsátott szén-dioxid, és az elnyelt szén-dioxid mennyisége között. A szén-oxidok légkörből való eltávolításának, majd azok eltárolásának folyamatát szénmegkötésnek nevezzük. A nulla nettó szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében a globális üvegházhatású gázkibocsátást szénmegkötéssel lehet ellensúlyozni. Az Európai Parlament Green Deal nevű megállapodásának értelmében az európai országok vállalták, hogy 2050-re karbonsemleges lesz a kibocsátásuk.
Ennek a lényege a sokat emlegetett megújuló energiaforrások használata, a zöldítés, az Országfásítás program, és kiemelten a mezőgazdaságban történő szemléletváltás.
Hogyan jöhet létre a kiegyensúlyozott carbon farming?
Tulajdonképpen most jutunk el a cikk lényegéhez. A mezőgazdaság elmúlt évtizedeiben már jelentős javulás figyelhető meg a talajerő-gazdálkodást illetően, azonban még mindig tartják magukat a múlt század konvenciói, miszerint műtrágya és szántás kell a jó terméshez. A carbon farming lényege szerint, pont e kettő teljesen szükségtelen.
A szántással és a szervetlen trágya kiszórásával folyamatosan pusztulnak a talajok, romlik a szerkezetük és a bennük élő mikróbák is elpusztulnak. Ezáltal a talajban kötött formában lévő szén eltávozik onnan, szén-dioxid formájában a légkörbe.
A szénciklus ellensége tehát a talajforgatás, a túlzott nitrogén műtrágyázás, és a nagy mennyiségű növényvédőszer-használat. Minden káros, ami írtja a talaj szervesanyagtartalmát, és rombolja ezt a csodálatos, sokrétű polidiszperz rendszert.
A kiegyensúlyozott szénmegkötő gazdálkodás főbb alappilléreit a következő ábra szemlélteti:
A nitrogén-körforgás egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon szorosan a talaj szervesanyagtartalmához, azon belül is a szénhez kapcsolódik.
Carbon farming a házikertben
A felelősségteljes széngazdálkodásért mi is sokat tehetünk otthon, kicsiben. a legfontosabb 5 szabály tehát:
- Ne bolygassuk feleslegesen a talajt! A talaj bonyolult, finomra hangolt rendszerét károsítjuk az állandó forgatással. Nem csak a vízmegtartóképességét rontjuk, de a talajban élő mikroszkópikus lények életterét is megsemmisítjük, leromboljuk a beállt rendszert. Az ásóvillás lazítás, komposzt terítés ajánlott.
- Ha van rá lehetőségünk, ne hagyjuk fedetlenül hosszabb időszakra a talajt. Vannak olyan takarónövények, amiket, ha letermett a veteményes, időszakosan az újabb vetésig odavethetünk. Ilyen a japánretek, mustár, facélia, de számtalan keverék kapható kis kiszerelésben is, melyeket nyár végén, vagy ősszel elvethetünk az üresen maradt ágyásokban. Ha pedig a tél beálltával elpusztulnak, akkor is hagyjuk mindenképpen a területen, hiszen védik a talajt. A retek, vagy egyéb gumósok jó hatással vannak a kötött talajokra, a tavaszi felszedés után ásás nélkül telepíthető az új vetés.
- Használjunk év közben is talajtakarást! A levágott fű, kaszálék, faapríték kiváló talajtakarók, melyek védik a talajt a kiszáradástól és gyomelnyomó hatással rendelkeznek.
- Ha van rá lehetőség, tartsunk állatokat! nyilván nem szarvasmarhára kell gondolni, hanem baromfira elsősorban, vagy nyúlra. A trágyájukkal szerves formában juttathatjuk a talajba a szükséges tápanyagokat.
És végül, de nem utolsó sorban, ismerjük meg a biológiai növényvédelem rendszerét. A peszticidek használatát mellőzzük, és forduljunk a mikrobiológiai készítmények irányába, melyek akár jobb eredményekkel is működhetnek. Példa erre a nitrogén műtrágya helyett alkalmazható Bacillus mojavensis KN32-es törzse, mely a nagyon népszerű TitaN nevű készítménynek az alapja.
A folyamatos szervetlen nitrogén utánpótlás gyakorlatilag blokkolja a légköri nitrogén megkötését, így megszakítja a nitrogén ciklust. A Bacillus mojavensis azonban egy endofita baktérium, amely nitrogéngyűjtő tulajdonságainak köszönhetően a légköri nitrogént alakítja át a növények számára felvehető formába.
Egyéb előnyös tulajdonságai is vannak, mint például az erős kolonizációs képessége, melynek köszönhetően kiszorítja a talajból a patogén gombákat és baktériumokat, és egészséges biomot alkot a gyökérzónában, valamint a növény más szöveteiben is. Termésnövelő, és kondíciójavító tulajdonságai ma már nem kérdésesek, kiskerti felhasználásáról is számos pozitív tapasztalat lelhető fel.
Reméljük, hogy sok biokertész számára érthetővé tettük a növények anyagcserefolyamatainak egy apró részletét, amely azonban hatalmas jelentőséggel bír a jövőnket tekintve.
A talaj az élet.
