Biológiai növényvédelem: Egy múló hóbort, vagy túlélésünk záloga?

Mit is jelent pontosan a biológiai növényvédelem?

Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a kártevők és kórokozók visszaszorítását jelenti természetes eszközökkel. Ezek lehetnek növényi kivonatok, állati eredetű anyagok, hasznos élő szervezetek vagy egyéb természetes eredetű vegyületek.

• Hasznos élő szervezetek / makroszervezetek: Egy korábbi blogbejegyzésünkben már volt szó a hasznos rovarokról. A tápláléklánc tulajdonságait kihasználva, telepíthetünk olyan ragadozó, vagy parazita rovarokat a kertünkbe, amelyek a növénykárosító társaikat fenséges lakomának tekintik. Példa erre a katicabogár és a levéltetű kapcsolata, vagy ragadozó atkák és ragadozó poloskák, melyek tripszeket, petéket, és más fitofág atkákat fogyasztanak. A fürkészdarazsak és fürkészlegyek a liszteskék és levéltetveket parazitálják, azaz a petéiket az említett rovarok testébe teszik le, és a gazdatest egy idő után elpusztul. A fonálférgek igencsak gazdaspecifikusak, ezért azokat is felhasználják, mint parazitákat.

• Mikrobiológiai növényvédő hatású szerek: Ebbe a kategóriába tartoznak a mikroorganizmusok, mint pl a gombák, baktériumok, vírusok. Meglepő, de a biológiai növényvédelem szerves részét képezik.

         Nézzük először a gombákat! Számos olyan gomba van, amely más kórokozó gombát parazitál és elpusztítja azt. Megoldást jelent a palántadőlés, fuzáriumos hervadás vagy a szklerotinia ellen. Van olyan gomba, amely rovarok testében tud csak kifejlődni, és a növényt károsító delikvenst rövid időn belül elpusztítja. 

        A vírusok talán az egyik legtitokzatosabb élőlények a földön, állandó kutatások folynak ezen a területen. A biokertészek azonban már használják az almamoly ellen, hiszen a CpGV vírus kizárólag az almamolyt fertőzi meg, így szuperszelektív inszekticidként használható.

        A baktériumok is számos meglepetést tartogatnak, ezek közül is kiemelendő a Bacillus thuringiensis, amely biológiai rovarölőnek számít. Ez a baktérium termel egy olyan toxint, amit a növényekre juttatva a rovarok megesznek. Károsítja a tápcsatornájukat, így néhány óra múlva elpusztulnak. Más bakteriális eredetű készítmények is hasonló elvek mentén működnek.

• Növényi kivonatok: Ez ugyanolyan érdekes eset, mint a gombaölő gombák kategóriája. Számos növényi hatóanyag létezik, melyek rovarölő vagy gombaölő hatással rendelkeznek. Ilyen például a neem fa magjából kivont hatóanyag, az azadirachtin. Ez ma egyetlen terméket jelent Magyarországon, ami ezt a hatóanyagot tartalmazza. Felszívódó, rovarölő szer, amely a vedlést és a tápanyag felszívását gátolja.    

        A narancsolaj egy széles körben elterjedt szer, amely gomba-, atka- és rovarölő hatással bír. Semmiféle toxint nem tartalmaz, egyszerűen csak a narancsolajban található terpének dehidratálják, azaz kiszárítjak ezen apró kis kártevőket. 

Miért ennyire fontos a biológiai növényvédelem?

Több oka is van annak, hogy ennyire sokat hallunk a biológiai módszerekről. Egyrészt, a konvencionális gazdálkodásnak köszönhetően a vegyszerek inert, azaz nem lebomló alkotórészei felhalmozódnak a talajban, élővizekben és komoly egészségügyi és ökológiai problémákat okoznak. A másik fontos ok, hogy egyre több kártevő és kórokozó faj rezisztenssé, azaz ellenállóvá válik a növényvédőszerekkel szemben. 

Például sok olyan gyomnövény van, amelyeknél már kialakult gyomirtó-rezisztencia. A növénykórokozó vírusok között is állandóak a mutációk, évről évre kell új szereket létrehozni, melyek hartásosak a gyorsan változó vírusok ellen. Az antibakteriális készítményéket pont ezért vonták ki a forgalomól, mert sajnos hamar rezisztenssé váltak a növénypatogén baktériumok. 

Elmondható, hogy a következő évtized végére gyakorlatilag teljesen ki fogják vonni a forgalomból a ma ismert és használt növényvédőszereket. 

Ez egy örömteli hír, ám nekünk a feladatunk az, hogy természetes eredetű szerekkel is meg tudjuk védeni a termést, fent tudjuk tartani a kívánt termésátlagot, és (itt a termelőkre is kell gondolnunk) anyagilag is megérje ez az életforma. 

Hogyan kezdjünk neki?

A biológiai növényvédelem aranyszabálya a következő: A megelőzés már fél védekezés!

• Ismerjük meg a növényeinket! Nézzünk utána, hogy melyiknek milyen kártevői vannak, és ezek megjelenése mikor várható!
• Alkalmazzunk színes rovarcsapdákat! A sárga és kék papírokat kiakasztva, folyamatosan monitorozni tudjuk az épp megjelenő kártevőket. Ez azt jelenti, hogy ha néhány levéltetűt találunk a sárga lapon, akkor egyből neki kell állnunk a védekezésnek, ne várjuk meg, amíg elborítják a kertet. 
• Segítsük a ragadozó rovarok terjedését! Ajánlott rovarhotelt kihelyezni a kertbe.
• Ne alkalmazzunk műtrágyát! A talaj általános kondíciója nagy hatással van növényeink immunrendszerére, a műtrágya pedig talajromlást idéz elő.
• A növénytársítás nagyon fontos! Nézzünk utána, hogy milyen kombinációt ajánl a szakirodalom, hiszen a növények védik egymást a betegségektől, és segíthetik egymás fejlődését!
• A vetésforgó az egyik leghatásosabb módja a biológiai növényvédelemnek! Például sose ültessünk két egymást követő évben ugyanoda paradicsomot.
• Használjunk feromoncsapdákat!
• Törekedjünk arra, hogy minél kevesebbet kelljen belenyúlni kertünk ökoszisztémájába.

A Vegyszermentes Kert csapata rendelkezésedre áll, tedd fel bátran kérdéseid!